A magyar tulajdonú kis és középvállalatok között több száz, sőt ezer olyan akad, ami már több, mint 20 éve a piacon van, hiszen most már több, mint negyedszázada működnek Magyarországon a piacgazdaság és a szabad vállalkozások keretei. Ez azt jelenti, hogy ezek a vállalkozások már eljutottak legalább egy, de inkább több válságstádiumba vagy olyan periódusba, ahol radikális változásra van szükség a fejlődés érdekében.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy most statisztikákkal fogom igazolni, milyen szépen teljesítették a változásokat a vállalkozások, el kell hessegetnem ezt a gondolatot. Sajnos nem. Nem, mert az átlagos magyar vállalkozó, aki több, mint 20 éve alapított vállalkozásában dolgozik

a, kiöregedett és kiégett

b, képtelen haladni a technológiai fejlődéssel

c, hatalmas egóval rendelkezik és meg van győződve a saját tévedhetetlenségéről

A legrosszabb esetben pedig a fenti három együtt jelentkezik.

Mit eredményez mindez? Van sok működő vállalkozás, ami sok száz millió forint bevételt produkál és több tíz vagy száz embernek ad munkát. Azonban ahhoz, hogy ez a vállalkozás fejlődjön, hatékonyabban működjön, több profitot termeljen, időnként jelentős változásokat kell végrehajtani. Szervezetfejlesztés, vállalatirányítási rendszer bevezetése, teljesítmény értékelés bevezetése, webes fejlesztések vagyis csupa olyan dolgok, amik előreviszik, hatékonyabbá teszik egy cég működését.

Mivel a vállalkozók is olvasnak újságot, időnként rászánják magukat arra, hogy ezekből egyet-kettőt megvalósítsanak, persze szigorúan az ő irányításuk alatt. Na innentől el is van cseszve az egész. Mert ezek a vállalkozók azt gondolják, hogy azzal, hogy ők alapították a cégüket és vitték el egy szintre, már mindenhez értenek sőt az ő cégükhöz csak ők értenek igazán. Pedig a nálunk fejlettebb gazdaságokban már nagyon jól el tudják különíteni az innovátor-kreátor típusokat a menedzserektől. Az első típus kiválóan tud újat alkotni, céget gründolni, jó ötlettel előállni, piacra betörni, üzletet fejleszteni. A másik pedig ahhoz ért, hogy egy már működő, tehát más által már kitalált vállalkozást hogyan lehet hatékonyabban, szervezettebben működtetni. Vagyis az egyik kitalálja mivel fog pénzt termelni, a másik pedig megmondja, hogyan legyen ez a pénz maximalizálva, a tőke és munka hatékonyan működtetve. Így egészítik ki egymást és nem elvéve egymás munkáját.

Szerencsére egyre több olyan vállalkozó, cégalapító van, aki ezt felismeri és változás vagy válság menedzsmentben jártas szakembert, menedzsert hív a nagyobb horderejű feladatok levezénylésére. De sajnos ők vannak kevesebben. Sajnos még többségben vannak azok, akiknek az egója elnyomja az észérveket, akiknél a vállalkozás célja a saját hatalmi pozíciójuk vagy fontosságtudatuk kiszolgálása, az eredményesség csak sokadlagos. Nem véletlen, hogy közülük sok vállalkozó küzd az utódlás problémájával, mert képtelen kiszállni, másnak irányítást átadni vagy visszavonulni és egyszerűen csak elkölteni a cég által termelt profitot. Talán majd ha kihal ez az elsőgenerációs vállalkozói réteg, akkor ebben is lesz változás, az Y és Z generáció startup cégei már bíztató jeleket mutatnak. Ez is egy olyan terület, ahol az idősebbeknek kellene tanulni a fiataloktól.