Ismerős az érzést, amikor cégtulajdonosként, befektetőként, vállalkozóként bosszankodtál amiatt, hogy az alkalmazottak nem érzik magukénak a vállalatot? Fontos számukra, hogy minden hónapban megérkezzen a fizetés, de az nem számít, hogy a tulajdonosnak marad-e nyeresége év végén, vagy teljesülnek-e az eredménytervek. Régóta megy az üzlet, működik a cég, de a konkurencia, a piac más szereplői jobban teljesítenek, nagyobb a nyereségük, többet fordítanak fejlesztésre. De senki nem mondja, hogy ezt lehetne jobban is csinálni, hogy a TULAJDONOS, a VÁLLALKOZÓ is nyerjen az üzleten! Valamin változtatni kell, de mi az? Felőrölnek a mindennapi ügyek és nem látod, hol vannak a hibák a működésben.

MIÉRT?

Ma a kis és középvállalkozások jelentős része nem képes hatékonyan reagálni válsághelyzetekre, változásokra. Pedig a piac, a környezet, a gazdaság napról napra változik, ha ehhez nem alkalmazkodunk, lemaradunk. A változás szükségességét látni sokszor könnyebb kívülről, mint belülről, ezért lehet hatékonyabb egy külső változásmenedzser, aki kellő hatékonysággal, de célratörően megvalósítja a megbízó elképzeléseit.

Ha bevásárolsz egy új üzletbe, vagy a meglévő cégedet akarod eladni, ezek mind speciális szakértelmet kívánnak, de emiatt nem kell felvenni új vezetőket. Igénybe vehetsz változásmenedzsment terén jártas szakértőket, akik a feladat teljesítésére és a célra összpontosítanak, nem pedig a munkaidő kitöltésére!

Sajnos a magyar vállalkozások jelentős hányada egyáltalán nem reagál a válsághelyzetekre, változásokra, vagy a reakciói nem hatékonyak, inkább pánikszerűek. Tudomásul kell venni, hogy aki az elmúlt tíz-húsz évben úgy irányította cégét, hogy folyamatos növekedésben volt, az nem képes külső segítség nélkül hirtelen egy krízishelyzethez alkalmazkodni. Pedig a válságkezelés nem is olyan bonyolult, mint gondolnánk. Segítségül összeszedtünk néhány szabályt, amiket követve egy okos vállalkozó sikeresen átvészelhet kisebb-nagyobb kríziseket. Ezek a szabályok nem a pénzügyi vagy gazdálkodási problémákat oldják meg, inkább azoknak a menedzsment hiányosságoknak a pótlásában segítenek, amely annyira jellemzi a magyar vállalkozók jelentős részét, különösen azokat a cégeket, ahol az alapító-tulajdonos-cégvezető ugyanaz a személy a cég indulása óta.

A válságmenedzsment első és legfontosabb szabálya, hogy Gondolkodj, de érzelem nélkül hozz döntéseket. Bárhogy is fáj egy-egy szükséges döntést meghozni, a cél érdekében meg kell tennünk. A demokratikus válságkezelés nem működik, helyette egy határozott, gyors döntésekre képes „diktátor” kezébe kell adni az irányítást. Ha ez nehezen megy a jelenlegi tulajdonos-menedzsment számára, ne habozzunk behívni egy külsős válságmenedzsert de rendeljünk mellé egy belső kis csapatot, aki a változásokat hatékonyan levezényli. Az a tulajdonos-cégvezető, aki egyedül, az irodájából akarja megoldani a válságkezelést, bukásra van ítélve. Emiatt sok ismert és kevéssé ismert vállalkozó ment tönkre az elmúlt pár évben, főleg a saját hiúságának köszönhetően.

Ha megvan a tervünk, azonnal cselekedni kell, és kommunikálni mindezt. Válsághangulatban gyakran elindulnak a pletykák a várható leépítésekről, egy esetleges csődről. Ebben a helyzetben a legnagyobb hiba, ha nem beszélünk őszintén és homokba dugjuk a fejünket. A kommunikáció egyik legfontosabb eleme, hogy mutassunk biztató jövőképet, nemcsak cégen belül, hanem partnereinknek is. Fontos, hogy a hitelességünket tudjuk mindvégig megtartani. Egy krízishelyzetben lévő vállalatnak a bizalmi tőkére legalább akkora szüksége van, mint a pénzügyi forrásokra. Adjunk magunkról minél több hiteles információt, sajtóközleményt, szállítsunk híreket magunkról a saját weboldalunkon vagy a közösségi oldalakon. Ez válsághelyzetben duplán igaz, hiszen senki sem szívesen lépne üzleti kapcsolatba egy olyan céggel, akiről azt feltételezzük, hogy el akar tűnni a pénzünkkel.

Egy meggyengült vállalat talpra állítása eleinte lemondásokkal, megszorításokkal jár együtt. Ezért nagyon fontos, hogy a szigorú költségtakarékosság közben is adj reményt, hozz pozitív intézkedéseket is! A válságkezelés rövid és középtávú intézkedések sokasága, de ha egy-egy rövid távú célt elértünk, jutalmazzuk meg az abban részt vevőket, hogy ezzel is újabb lendületet kapjunk a folytatáshoz. Erre elég akár a céges piknik egy közeli erdőben, a lényeg, hogy lendületet adjon a vállalat dolgozóinak.

Sokan buknak el azért, mert rosszul mérik fel a lehetőségeket és a válságkezelési döntéseik kihatásait, vagyis néha a fürdővízzel a gyereket is kiöntik. Ezért minden fontosabb döntésnél mérjük fel a hatásokat, és értékeljük az eredményeket. Vannak területek, ahol nem a költségcsökkentés, hanem a tőkebefektetés a jó megoldás. Ezek az innováció és a marketing területei. Ha nincs innováció, ami megalapozza jövőbeli növekedést, akkor csak a lassú leépülés marad. A marketing nélkül pedig nem fogunk eljutni a vevőkhöz, ami pedig egyenes út a tönkremenetelhez.

A válságkezelés nem lehet hosszú távú folyamat, alapvető célunk, hogy vállalkozásunk újra normális, növekvő pályán fusson. Ezért tartsuk meg a legjobbjainkat legyen szó akár munkavállalóról, vevőről vagy beszállítóról. A válságkezelés utáni jövő csak akkor lesz eredményes, ha a legjobb partnereink és legjobb munkatársaink hosszú távon is melletted állnak.